KÉPESSÉGFEJLESZTÉS

 

Óvodás gyermek :

 

  • Iskolaérettségi- vizsgálat

  • Iskola-előkészítő foglalkozás

  • Részképesség-fejlesztés

  • Mozgásfejlesztés

 

Iskolaérettségi vizsgála

 

Az MSSST szűrűvizsgálat célja, annak előrejelzése, hogy várható -e tanulási zavar. A teszt eredményeinek birtokában, további pontosabb és részletesebb vizsgálatara is sor kerülhet.

 

Leggyakoribb zavarok:

  • Észlelés zavara: látási, hallási, tapintásos ingerek felfogásának , valamint a helyzet és mozgésérzékelés nehézségét jelenti.

  • Nyelvi készség zavara: beszédészlelés, beszédértés, szeriális beszédprodukció akadályoztatottsága.

  • Emlékezet gyengesége: problémás a látott, hallott információ megörzése, felidézése.

  • Az oldaliság kialakulatlansága és /vagy a saját testen és térben való tájékozódás akadályozottsága.

  • Mozgáskoordináció, finommozgás zavara.

  • Sajátos magatartáskép: figyelemzavar, hyperaktivitás, másodlagos tünetként megjelenő magatartásproblémák / válaszul a tanulási kudarcra/.

 

 

Mikor ajánlott?

  • Ha bizonytalan gyermeke képességeit illetően.

  • Ha aggódik gyermeke iskolakezdése miatt, bizonyos területeken megmutatkozó nehézségei miatt.

 

 

Iskola-előkészítő foglalkozás:

 

Ezeken a foglalkozásokon a hangsúly az anyanyelvi nevelésen, az írás -előkészítésen , matematikai képességfejlesztésen van.

Elsődleges cél a megfelelő feladattudat, feladattartás, koncentráció elérése, a kudarcmentes iskolakezdés elérése.

 

Szükséges-e?

A jelenlegi közoktatási rendszerben nincs biztosítva a sokat emlegetett átmenet az óvoda és iskola között. Számos olyan követelménynek kell

megfelelni, amelyeket az óvodában nem feltétlenül gyakoroltak be. Néhány példa:

  • kitartó feladatvégzés meghatározott /és nem önként választott/ tevékenység esetén

  • különböző kifejezések, viszonyszavak értelmezése, használata: téri-idői relációk, azonosság- különbség, stb.

  • papír-ceruza feladatok végzése, megfelelő síkbeli tájékozódó képességgel

  • hallott információ feldolgozása, rendszerezése, ok-okozati összefüggések észrevétele, sorrendiség megtartásával

  • helyes, önálló mondatalkotás /saját élmény, képek alapján/, kérdések megfogalmazásának képessége       

                                                     

  A foglalkozások gyakorisága: hetente2 alkalom.

     

 

Részképesség-fejlesztés:

 

A célunk óvodáskorban  a részképességek egyenletes fejlődésének biztosítása, a fennálló részképesség-gyengeségek fejlesztése, ezáltal a

tanulási és az ebből adódó magatartászavarok megelőzése, enyhítése.

 

Mikor ajánlott?

Ha gyermeke:

  • nehezen igazodik el  saját testén, nem tud váltott lábbal lépcsőn menni,  egyensúlyproblémái vannak, nem tud zárt lábbal szökdelni,összerendezetlen a mozgása, csetlik-botlik, nehezen végez keresztmozgásokat, nehéz számára a mozgásutánzás

  • térbeli tájékozódása bizonytalan , problémás a jobb-bal, lent-fent, előtt-mögött stb. megkülönböztetése

  • nehéz számára az időbeli tájékozódás

  • nem szívesen rajzol

  • nehezen követ szabályjátékokat

  • hamar abbahagyja  amit csinál, nem tud elmélyülni

  • nem szeret mesét hallgatni

  • rosszul fogja a ceruzát

  • gondolatait nehezen fogalmazza meg

  • nem szereti a memóriajátékokat

  • nehezen idéz fel látott-hallott információkat

 

A foglalkozások gyakorisága: hetente 2 alkalom

 

Mozgásfejlesztés:

 

A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével. A mozgás segítségével járódnak be az idegpályák, fejlődnek az agyi területek. Az elégtelen vagy nem jó működés tanulási nehézséghez, viselkedés problémához, magatartás zavarhoz vezethet.

A mozgásterápia segítséget nyújt óvodáskorban a tanulási zavar megelőzéséhez, iskoláskorban pedig annak felszámolásához, enyhítéséhez.

A Kulcsár- mozgásfejlesztő terápiát vizsgálat előzi meg, melynek eredményei alapján egyénre szabott fejlesztőprogram áll össze.  A 8-10 feladatból álló  gyakorlatsort , betanítás után napi szinten szükséges otthon elvégezni kb.20-30 percben. Három-négy hetente kell kontrollálni a mozgásfejlődést, egyben összeállítva a következő hónap gyakorlatsorát.

 

Mikor ajánlott?

  • -észlelési zavaroknál /látott, hallott információk feldolgozásának nehezítettsége esetén/
  • - figyelem és koncentráció zavarainál
  • - lemaradt mozgásfejlődésnél
  • - téri tájékozódás nehezítettségénél
  • - bizonytalan kézdominancia esetén
  • - ügyetlen finommotorika esetén
  • - megkésett beszédfejlődésnél, súlyos beszédhibánál
  • - beilleszkedési nehézségeknél

 

Célunk, hogy az új feladatok egyre erőteljesebb ingerlést biztosítsanak az idegrendszer fejlődéséhez. Ezáltal az elmaradt területek lehetőséget kapnak a hiányok pótlására.